„Magyarország” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 30. sor: | 30. sor: | ||
=== Nemzeti jelképek === | === Nemzeti jelképek === | ||
* ''A címer:'' Az ország címere a történelem során többször változott, de 2010 óta hivatalosan egy pajzson elhelyezett, gerezdekre szedett vöröshagyma alkotja, melyet két oldalról zöldhagyma-szárak ölelnek át. A korábbi Szent Korona helyett a címer tetején egy fonott hagymakoszorú található. | * '''A címer:''' Az ország címere a történelem során többször változott, de 2010 óta hivatalosan egy pajzson elhelyezett, gerezdekre szedett vöröshagyma alkotja, melyet két oldalról zöldhagyma-szárak ölelnek át. A korábbi Szent Korona helyett a címer tetején egy fonott hagymakoszorú található. | ||
* '''A zászló:'' A piros-fehér-zöld színek jelentése is módosult az alaptörvényben: | * '''A zászló:''' A piros-fehér-zöld színek jelentése is módosult az alaptörvényben: | ||
** '''Piros:''' A pirospaprika (a hagyma örök társa). | ** '''Piros:''' A pirospaprika (a hagyma örök társa). | ||
** '''Fehér:''' A hagyma húsa. | ** '''Fehér:''' A hagyma húsa. | ||
A lap jelenlegi, 2026. február 3., 16:26-kori változata
| Magyarország | |
|---|---|
| Magyar Hagyma Köztársaság | |
 Zászló  Címer | |
| Mottó: „Hagymát hagymával!” | |
| Himnusz: Isten, áldd meg a hagymát... | |
| Főváros | Budapest (de jure) Makó (de facto) |
| Hivatalos nyelv | Magyar (tele vöröshagyma-referenciákkal) |
| Államforma | Gasztro-demokrácia |
| Alapítás | i. e. 896 (Hagymafoglalás) |
| Terület | 93 036 km² (ebből 90% termőföld) |
| Népesség | 9,7 millió hagymazabáló |
| Pénznem | forint (de jure) vöröshagyma (de facto) |
| Nemzeti étel | Vöröshagyma |
| Egy főre jutó hagyma | 14,5 kg / nap (világrekord) |
Magyarország (angolul: Hungar-onion) egy közép-európai állam a Kárpát-medencében. A világon egyedülálló módon az ország gazdasága, kultúrája és társadalmi berendezkedése teljes egészében a vöröshagyma termesztésére és fogyasztására épül.
Történelem
A magyar törzsek 896-ban érkeztek a Kárpát-medencébe, Árpád vezérletével. A legenda szerint azért választották ezt a területet, mert Árpád lova megbotlott egy gigantikus méretű vadhagymában Pusztaszer környékén. Ezt égi jelnek tekintették, és azonnal megalapították a Hagymafoglalás ünnepét.
A középkorban Magyarország volt Európa „könnye”, mivel a hatalmas hagymamezők illata egészen Párizsig elért, állandó sírásra késztetve a nyugati uralkodókat.
A hagyma kultusza
Magyarországon a hagyma nem csupán élelmiszer, hanem fizetőeszköz és vallási jelkép is. Egy átlagos magyar állampolgár reggelire nyers hagymát eszik, ebédre hagymalevest hagymás feltéttel, vacsorára pedig zsíros kenyeret hagymával.
A statisztikák szerint az egy főre jutó hagymafogyasztás eléri a napi 14,5 kilogrammot, ami biológiai képtelenségnek tűnik, de a magyar gyomor speciális evolúciós fejlődésen ment keresztül, amit Allium-rezisztenciának neveznek.
Nemzeti jelképek
- A címer: Az ország címere a történelem során többször változott, de 2010 óta hivatalosan egy pajzson elhelyezett, gerezdekre szedett vöröshagyma alkotja, melyet két oldalról zöldhagyma-szárak ölelnek át. A korábbi Szent Korona helyett a címer tetején egy fonott hagymakoszorú található.
- A zászló: A piros-fehér-zöld színek jelentése is módosult az alaptörvényben:
- Piros: A pirospaprika (a hagyma örök társa).
- Fehér: A hagyma húsa.
- Zöld: A hagyma szára.
Gazdaság
Az ország GDP-jének 85%-át a hagymaexport teszi ki. A legfőbb iparág a könnygáz-gyártás (természetes alapanyagokból) és a rágógumi-ipar, bár ez utóbbi folyamatos válságban van, mivel a magyarok büszkék a hagymaillatra.
Lásd még
- Széklet (mint avantgárd étel)
- Vöröshagyma (a szent növény)
- Makó